Olasz leíró nyelvtan

BEVEZETÉS p. 5                                                                    

HANGTAN p.9                                                                      

Fonetika, fonológia, fonematika, fonéma 1. Hangszervek 2. Magánhangzók 3.  Mássalhangzók, hangszín 4. Az olasz magánhangzók 5. Illabiális-palatális hangsor 6. A nylít ę 7. A zárt ẹ 8.  Mikor nylít és mikor zárt az e hang  9. Nylít ę van 10. Zárt ẹ van 11. A szóvégi hangsúlyos e ejtése 12. Az e firenzei és római kiejtése 13, 14. Az i hang 15. A nylít ǫ 16. A zárt ọ 17. Mikor nylít és mikor zárt az o 18. Nylít ǫ van 19. Zárt ọ van 20. Az o firenzei és római kiejtése 21, 22. Nyelvészek állásfoglalása az o kiejtésében 23. Az u hang 24. Félhangzók és kettőshangzók 25. Az i félhangzó 26. Nem jöm létre diftongus 27. Az u félhangzó 28. Az olasz mássalhangzók  29 . Zöngétlen és zöngés mássalhangzók 30. Mássalhangzók hosszúsága és  rövidsége 31. Zárhangok 32. Zöngétlen zárhangok 33. Zöngés zárhangok 34. Orrmássalhangzók 35. Réshangok 36. Zöngés és zöngétlen s 37. A zöngétlen s 38. A zöngés s 39. Susogó hangok  40. Folyé­ kony hangok. Az l hang 41. Az r hang 42. Az affriikáták 43. A z hang 44. A z zöngétlen és zöngés kiejtése 45. A z hibás ejtése 46. Az olasz hangok időtartama 47. A magánhangzók időtartama 48.A mássalhangzók időtartama 49. Mássalhangzó-nyújtás 50. A mássalhangzó-nyújtás akadályai 51. A mássalhangzó-csoportok 52. A mássalhangzó-csoportok esetei 63. Hármas  mássalhangzócsoportok 54. Egyéb mássalhangzó-kapcsolatok 55. A hagyományos mássalhangzó-kapcsolatok bűvülése 56. Mássalhangzóra végződő (idegen eredetű) szók 57. A szóvégi csonkulás 58. A hangsúly 59. A hangsúly értelem-megkülönböztető szerepe 60. Mondathangsúly 61. A mondathangsúly értelem szerinti alkalmazása 62. Hanglejtés 63. Az érzelmek kifejezése hanglejtéssel 64. Az érzelmi hangsúllyal kapcsolatos hangzónyújtás   65.

ALAKTAN ÉS MONDATTAN p. 60

I. A NÉVELŐ p. 60

A névelők 66. A határozott névelő 67. Az s impurával és z-vel kezdődő szók névelője 68. A bd-, pn-, ps-, x- kezdetű főnevek névelője 69. A félhangzós i-vel kezdődő hímnemű főnevek névelője 70. A h-kezdetű főnevek névelője 71. A hiányjeles névelő 72, 73. A többes számú le névelő 74. A névelős viszonyszók 75. A névelős viszonyszók hiányjeles alakjai 76. A határozott névelővel álló címek 77. A határozott névelővel álló helységnevek  78. A határozott névelő használata 79. A magyartól eltérő használata 80. A névelő elhagyása 8l. A névelő viszonyszók után 82. A da viszonyszók után 83. A di és in viszonyszók után 84. Az a viszonyszók után 85. A di viszonyszók után 86. Az in viszooy· sz6 tao 87. A határozott névelővel a szigetek neve előtt 88. Nevezetes személyek vezetékneve előtt 89. Képzőművészek neve előtt 90. Zeneszerzők neve előtt 91. Politikusok és államférfiak neve előtt 92. Nem közismert személyt jelölő  vezetéknév névelője 93. Rendőrségi események szereplőinek névelője 94. Tulajdonnevek névelős többes száma 95. Foglalkozásnevek névelője 96. Rangot, címet jelölő főnevek névelője 97. A klasszikusok neve előtt a névelő elhagyása 98. Névelő a (női) keresztinevek előtt 99. Névelő a keresztnevek előtt álló címet, foglalkozást jelölő főnevek esetében 100. Időmeghatásrozások névelővel 101. Névelő a testrészeket jelölő szavak előtt 102. Névelő a testrészekkel vagy használati tárgyakkal kapcsolatos határozói szerkezetben 103. Névelő a tárgyak alkotórészeit jelölő szaval előtt 104. Névelő a tőszmámnevek előtt 105. Névelő a birtokos névmás előtt 106. A névelő mint a mutató névmás helyettesitjőe 107. Névelő állandésult kifejezésekben 108. Névelő viszonyszéval alkotott főnévi kapcsolatok esetében 109. A hatérozott névelő elhagyása a magyartól eltérően 110. Névelő utca, térnevek előtt 111. Névelő a su viszonyszóval 112. Névelő az a viszonyszóval 113. Névelő a Corso szó előtt 114. Paloták, nevezetes épületek, parkok, városnegyedek neveinek névelője 115. A névelő hasznélata a templomok neve előtt 116. A városnegyedek neve előtt 117. Becézőnevek előtt 118. Értelmezőként használt főnevek előtt 119. Értelmező előtt 120. Közmondásokban 121. A határozatlan névelő 122. A félhangzés i-vel kezdődő hímnemű főnevek előtt 123. Una névelő un’ helyett 124. A határozatlan névelő többes száma 125. A határozatlan névelő használata 126. Elhagyása 127. A határozatlan névelő tőszámnév előtt 128. A részelő névelő 129. Használata 130. Di, del helyett 131. 

 II. A főnév p. 100

A főnév neme 132. A szabályoktól eltérő esetek 133. Hímnemű főnevek 134. Nőnemű főnevek 135. Jövevényszók neme 136. Hímnemű szavalk nőnemre vonatkoztatása 137. Szóvégváltoztatás nélkül  138. A. nom jelölése állatneveknél 139. Külön szóval 140. Nőnemű alakban férfiakra vonatkozó főnevek 141. Kétnemű főnevek 142. Kétnemű (-ista, -cida) főnevek 143. Az e végű főnevek nemrehajlása; a capo- és porta- szóval alkotott vsszetételek; az -iere végű szók 144. Az -o, -a, -essa végű főnevek 145. Az -e, -essa végű főnevek; az -one, -ona vegződés 146. Az -o, -a, végű főnevek 147. A -tore, -trice vegződés 148. A -sore, -ditrice vegződés 149. A donna szó mint a női foglalkozás kifejezője 150. Keresztnév és családnév szórendje 151. Latin és görög nevek olasz alakja 152. Városok, tartományok lakosnevei 153. A betűszók 154. Szótagos betűszók, mozaikszók 155. Labdarúgó csapatok neme 156. A róvidített szavak neme 157. 

A főnevek többes száma 158. A -co, -go végződés 159. A -ca, -ga végződés 160. A -cia, -gia végződés 161. A -scia végződés 162. Az -io végződés 163. Az -ie végződés 164. Az -a vég hímnemű főnevek többes száma 165. A -sco végződés 166. Az -o vég nőnemű főnevek 167. Rövidített alakban használt főnevek 168. Idegen eredetű főnevek -s végű többes száma 169. Tőv ltoz  főnevek rendhagy  többes száma 170. A többes számban -a-ra végződő főnevek 171. A többes számban -a-ra és -i-re végződő főnevek 172. A két alak közötti jelentéskülönbség 173. Konkrét és kollektív értelmű többes szám 174. Az elszigetelt összef ggő cselekvés kifejezése 175. Mindig konkrét értelmű  többes számok 176. Il frutto, la frutta többes száma 177.

Az összetett főnevek többes száma 178. Capo-val alkcotott összetételek 179. Capo-nem változik 180. Az összetétel mindkéet tagja többes számba kerül 181. Főnév + melléknév 182. Melléknév + főnév 183. Melléknév + melléknév 184. Ige + főnév 185. Ige + ige 186. Viszonyszó v. határozószó + főnév 187. Csak egyes számú főnevek 188. Csak többes számú főnevok 189.

Módosító képzők 190. Kicsinyítő képzők 191. Kicsinyítő-becéző képzők 193. Rosszallást kifejoző képzők 194. Nehézségek a módosító képzőkkel kapcsolatban 195. Az -o és -a végződés között ingadozó főnevek 196. Főnévi szókapcsolatok 197. A di viszonyszóval
alkotott székapcsolatok 198. Szókapcsolatok a viszonyszóval 199. Da, per viszonyszóval 200. Con viszonyszóval 201. Su viszonyszóval 202. In viszonyszóval 203. Más viszonyszókkal 204.

III. A MELLÉKNÉV p. 137
Egy- és kétvégződésű melléknevek 205. Változatlan melléknevek 206. Szint jelölő változatlan melléknevek 207. összetett melléknevek többes száma 208. A -co, -ca végződésű melléknevek 209. A -go, -ga végződésű melléknevek 210. A sco-, -sca végződésű melIgknevek 211. Az -io végződésű melléknevek 212. Bello, buono,
grande, santo 213. A. melléknév fokozása 214. Az önálló felsőfok különleges képzése 215. Latin mintájú önálló felsőfokok 216. Az önálló felsőfok körülírása 217. Rendhagyó fokozás 218. Rendhagyóan fokozott alakok használata 219. Felsőfokú alalkok hasz-
nálata 220. Massimo, minimo 221. Migliore, peggiore 222. Il migliore,
il più buono 223. Ottimo, pessimo 224. Meglio, peggio 225. Hiányos
fokozású, latin eredetii melléknevek 226. Nem fokozható melléknevek 227. A hasonlító szerkezet 228. Alapfokon történő összehasonlitás 229. Kézépfokban térténő összehasonlitás 230. Két tulajdonság egybevetése 231. Tulajdonság fok:inak kifejezése 232. A középfok nyomatékosítása 233. Di, tra, fra használata a felsőfokban történő összchasonlításban 234. Módosító képzős melléknevek 235. A melléknévi jelző helye 236. A jelző a jelzett szó után 237. Az érzelem kihatása a szórendre 238. Melléknevek jelentésvdltozása a szórendtől függően 239. Főnévként használt mollékmevek 240.  

 A SZÀMÉNV p. 158

A tőszámnevek 241. összetett számok egybekapcsolása 242. Cento helyett cen 243. Mille összetételei és többes száma 244. Tőszámnevek után többes szám 245. Uno-val összetett számok 248. Milione, miliardo 247. A da... a viszonyszókkal kifejezett körülbelüliség 248. A sorszámnevek 249. Latinos sorszámnevek 250. A tő- és sorszámnevek használata 251. Évszázadok 252. Tértek jelölése 253. Számnevek ismétlése 254. Tiilz6 érielemmel használt számnevek 255. A négy számtani alapmfivelet 256. Számnevek főnevesitése 257. Oggi a otto; ogni tre mesi 258. Szorzészámnevek 259. Hozzávetőleges számok 260, Mennyiségre utalé, latin eredetti olőképzők 261. Quadri-, tetra- 262. -enne 263. -enne, -ennale 264. -ennio 265. Duo, trio, quartetto 266. Ad uno ad uno; tutti e due 267. Mennyiségi szerkezet 268. Molto, poco, parecchio, troppo 269. Tanto 270. A di kiemelő jellege 271.

 

V. A NÉVMÁSOK p. 173

A személyes névmás 272. Kitétele ige mellett 273. Lui, lei 274. Példák lui, lei használatára 275. Alanyeset helyett hangsúlyos tárgyeset 276. Viszonyszó után lui, lei, loro 277. Szórendi kérdések 278. A személyes névmás módbeli segédigék mellett 279. A hangsúlytalan személyes névmás rövidített mellékmondatban 280. A hangsúlytalan személyes névms megismétli a mondat élén álló tárgyesetet 281. A hangsúlytalan személyes névmások fare, lasciare mellett 282. Gli, loro helyett 283. Ci, a gli, le, loro helyett 284. Hangsúlyos személyes névmás kiemelése hangsúlytalan alakokkal 285. A visszahat6 névmás 286. A hangsilytalan visszaható névmások 287. Egybeírásuk az iggvel 288. Tiltásban 289. Médbeli segédige mellett 290. Fare, lasciare mellett 291. A visszahatò névmás hangsúlyos alakjainak használata 292. Sé, stesso jelentésárnyalatai 293. Tra loro, tra sé 294. Az általános alany 295. Az áItalános alanyú állitmány összetett időit essere-vel ragozzuk 296. A határozéi névmás: ne, ci, vi 297. Ne 298. A ne mint az ige szerves része 299. A ne mondatbeli szerepe 300. Ci, vi 301. A hangsúlytalan névmási alakok sorrendje 302. A határozói névmások szórendje 303. Ne, ci, vi és lo, la, li, le találkozása 304. A hangsúlytalan névmási alalkok visszaható igék mellett 305. A hangsúlytalan névmási alakok hátravetése és egybeîrása 306. A tárgy nyomatékostása 307. A semleges lo 308. A lo mint állitmányi névmás 309. A la, le mint az ige kiegészitője 310. A személyes névmás mint érzelmi tényező 311. A_megszélítás 312. Magázás, önözés 313. Voi 314. A birtokos névmás 315. Helye a mondatban 316. A névelő elhagyása 317. A névelő kötelező használata 318. Elhagyása megszólításokban és felkiáltásokban 319. Elhagyása más esetekben 320. Szólások nével6 néllciili birtokos névmással 321. Határozatlan névelő és mutatò névmás a birtokos névmás előtt 322. Altrui 323. Suo helyett proprio 324, 325. A birtokos névmás elmarad a fénév mellől 326—328. A mutaté návmás 329. Questo 330, 331. Quello 332, 333. Codesto 334, 335. Ciò 336. Costui, colui 337. Questi, quegli 338. Tale 339. A mutatò névmás elhagyása 340. A. vonatkozé névmás 341. A kérdő névmás 342. Chi? 343. Che cosa? Che? Cosa? 344. Come? 345. Quanto? 346. Quale? 347. A melléknévi kérdő névmások 348. A határozatlan névmások 349. Alcuno 350. Alquanto 351. Certo 352. Certuno 353. Chiunque 354. Checché 355. Checchessia 356. Chicchessia 357. Ciascuno 358. Nessuno, niuno, veruno 359. Niente, nulla 360. Ogni 361. Ognuno 362. Qualche 383. Qualcosa 264. Qualcuno 365. Qualunque 366. Tale 367. Taluno 368. Tutto 369. Uno 370.

 

VI. AZ IGE p. 221
Az igealakok 371. Az ige ragozása 372. Igető 373. A három igeragozás 374. Eltérő ragok 375. Az összetett igealakok 376. Az igenevek ragjai 377. Táblázatok az igealakok végződéseiről 378. Az essere segédige ragozása 379. Az avere segédige ragozása 380. Első igeragozás: amare 381. Második igeragozás: temere 382. Harmadik igeragozás: sentire 383. A visszahatò igék ragozása 384. A szenvedő igék ragozása 385. Észrevételek az igeragozáshoz; első igeragozás 386. Második igeragozás 387. Harmadik igeragozás 388. Az igealakok hangsúlya 389. A rendhagyó igék 390. Az első igeragozás rendhagyó igéi 391. A második igeragozás rendhagyó igéi 392. A -si, -so főcsoport igéi 393. A -sst, -sso főcsoport igéi 394. A -s/s/i, -t/t/o főcsoport igéi 395. A -si, -sto főcsoport igéi 396. A tőmédssalhangzét kettőző igék 397. Különféle rendhagyó igék 398. A harmadik igeragozás rendhagyó igéi 399. A participio passato-ban -erto-ra végződő igék 400. -rso 401. Két participio passato-val rendelkező igék 402. Különféle rendhagyó igék 403. Hiányos igék 404. Az igék mondattani osztilyai 405. Avere-vel álló igék 406. Mozgást jelölő igék 407. Tárgyas és tárgyatlan igék 408. Visszaható érielmii igék 409. Tárgy- és részeshatsrozét vonzó igék 410. Avere-vel ragozott tárgyatlan igék 411. Dovere, potere, volere segédigéje 412. Visszaható igék 413. Részeshatározó esettel álló visszaható igék 414. Kölcsönösen visszahatò igék 415. Szubjektív visszahatás 416. S7 visszaható igék mellett 417. Segédige a visszahaté igék összetett alakjaiban 418. A szenvedő ige 419. Szenvedő igeragozás venire igével 420. Szenvedő csolekvés és állapot 421. Szenvedő szerkezet andare igével 422. Andare a perdere, disperdere, smarrire igék mellett 423. Személytelen igék 424. Ragozásuk az összetett igeidőkben 425. Személytelen igék képletes értelemben 426. A mfiveltető ige 427. A fare ige visszahatò igék mellett 428. Farsi fare 429. Nem teljes értelmfi igék 430. Alany állapotát kifejező bővîtmeény 431. Tárgy állapotát kifejező bővitmény 432. Bővítmény kapcsolása 433. Körülírásos igei szerkezetek 434. Kezdő vagy beálló cselekvést jelölő igék 435. Közeljövőben beálló cselekvést kifejező igék 436. A venire (fatto) di szerkezet 437. A venire da szerkezet 438. A cselekvés befejezését kifejező igék 439. A finire con szerkezet 440. Az avere a szerkezet 441. Folyamatos szemléletet kifejező ipék 442. A non fare che szerkezot 443. Trovarsi 444. Dovere 445. Avere un bel. . . 446. Az igeidők használata. Kijelentő mód, jelen idő 447. Felszólitó mód helyett 448. Történeti jelen 449. Jelen idő állandó érvényű igazságok kifejezésére 450. Passato prossimo 451. Passato remoto 452. A két milt egybevetése 453. Imperfetto 454. Trapassato prossimo 455. Trapassato remoto 456. Jövő idő 457. Történeti jövő 458. Futuro anteriore 459. Feltételes mód 460. A szabad függő beszéd 461. A kötőmód. Congiuntivo presente 462. Congiuntivo imperfetto és trapassato 463. Quand’anche, anche se 464. Magari, che 465. A congiuntivo időinek használata mellékmondatban 466. Egyidejtiség és előidejűség 467. Az akarat congiuntivo-ja 468. A_eél congiuntivo-ja 469. Erzelmi congiuntivo 470. Az állitás, tagadás és kérdés congiuntivo-ja 471. A feltételezés congiuntivo-ja 472. Korlátozó congiuntivo 473. A személytelen szerkezet congiuntivo-ja 474. Az időhatározó mondatok congiuntivo-ja 475. A jelzői mondatok congiuntivo-ja 476. A megengedő mondatok congiuntivo-ja 477. A körülményhatározó mellékmondat congiuntivo-ja 478. A függő kérdőmondat congiuntivo-ja 479. A felszólító mód 480. A tiltás 481. A felszólító méd jelentései 482. Az igei állitmány egyezése 483. Több alany mellett 484. Kétes o 485. Az összetett igeidőkkel kapesolatos egyeziotés 486.

 

VII. A HATÁROZÓSZÓ p. 325

A határozószók fajai 487. Ora, adesso, sempre, allora, mai 488. Igenlő és tagadó határozószók 489. No, non 490. Già 491. Neanche, nemmeno, neppure 492. Módosîtó szék 493. Melléknevekből képezett határozószók 494. Határozószóként használt melléknevek 495. Alannyal egyeztetett határozószó 496. Con viszonyszóval képezett határozószók 497. Egyéb viszonyszókkal képezett határozószók 498. Helyhatározószók 499. A módhatározószók fokozása 500. Rendhagyó fokozások 501.

VIII. A VISZONZOZÓ p. 340

A viszonyszók szerepe 502. Az a viszonyszó 503. A di viszonyszó 504. A da viszonyszó 505. A con viszonyszó 506. Az in viszonyszó 507. A per viszonyszó 508. A su viszonyszó 509. A fra (tra) viszonyszó 510. Egyéb viszonyszók 511. A viszonyszók kapcsolása 512. A viszonyszók szórendje 513. Melléknévként használt viszonyszók 514. Kettős viszonyszók 515. összetett viszonyszók 516. Megismételt viszonyszók 517. Viszonyszóval képezett határozók 518. Tpével sIló hatrozószók 519. Személyes névmással kapcsolatban 520. Viszonyszò nélkiili határozók 521. Nem mozgásigével kapcsolatos viszonyszó nélkiili határozók 522. Csupán névszói elemekből álló határozók 523.

 

IX. A KöTőSZÓ p. 363

Mellérendelő kötőszók 524. Páros kötőszók 525. Alárendelő kötőszók 526. Che-vel bevezetett alanyi és tárgyi mellékmondatok 527. A mellékmondat nyomatékosîtása 528. Mondatrészek kiomelése 529. Állítmány kiemelése che kötőszóval 530. Viszonyszós alanyi és tárgyi mellékmondatok 531. A chi névmással bevezetett mondatok. 532. Viszonyszókkal álló chi 533. Chi helyett colui che 534. A chi összehasonlító szerkezetben 535. Chi helyett quello, questo 536. Che helyett come 537. Kétőszó nélküli mellékmondatok 538. A. jelzői mellékmondatokat bevezető névmások 539. Che, come, quanto kötősz6k állandósult kifejezésekben 540. A che határozói kötőszók helyett 541. Elvont főnevet kiegészítő jelzői mellékmondatok 542. A cui vonatkozó névmds 543. Cui birtokviszonyban 544. Cui helyett il quale 545. Che helyett 4 quale 546. Főmondati alanyhoz vagy tárgyhoz kapcsolódó jelzői mellékmondatok 547. Különféle mondatrészekre vonatkozó jelzői mellékmondatok 548. A jelzői mellékmondat kapcsolása 549. Az időhatsrozói kötőszók 550. Quando 551. Tutte le volte che, ogni qualvolta 552. Appena 553. Come 554. Allorché 555. Allorquando 556. Tosto che, subito che 557. Una volta che 558. Időtartam kifojezéso 559. Utóidejűség kifejézése 560. Finché 561. Viszonyszós quando 562. Dopo che (dopoché) 563. Okchatározó kötőszók 564. Perché 565. Non che 566. Non per il fatto, non per il motivo 567. Non tanto (solo) perché . . ., ma perché 568. Sia perché . . . sia perché 569. Olchatározó mellékmondatok egyéb kötőszavai 570. Poiché 571. Giacché, ché 572. Come, siccome 573. Ritkább okhatározó (összetett) kötőszók 574. Perché helyett che 575. Célhatározé kötőszók 576. Főnévvel öszetett célhározó kötőszók 577. Rendeltetés, használhatóság kifejezése 578. Vonatkozó mellékmondatok célhatározói értelemmel 579. Affinché helyett a che 580. Feltételes kotőszók 581. A feltételes quando 582. Egyéb feltételes kötőszók 583. Sempre che 584. Solo che 585. önálló feltételes mondatok 586. A se feltételes kötőszó különféle szerepkörei 587. Se és purché főmondat nélküli mellékmondatokban 588. Feltételes értelmű vonatkozó névmások 589. Megengedő kötőszók 590. Reális akadályt tartalmazó mellékmondatok kötőszavai 591. Feltételezett akadályt tartalmazó mellékmondatok kötőszavai 592. Megengedő értelmű vonatkozó névmások 593. Kötőszó nélküli megengedő mellékmondatok 594. Per + melléknév + che + igei állítmányú szerkezet 595. A megengedő mondatok igemódjai 596. Condizionale passato a megengedő mellékmondatban 597. Következményes kötőszók 598. Che-vel összevont következményes kötőszók 599. Főnevekkcel alkotott kötőszók 600. Jelzői mellékmondatok következményes mellékmondati jelleggel 601. Sicché, cosicché 602. Körülmény- és módhatérozó kötőszók 603. Hasonlító kötőszók 604. Come, comunque 605. Nyomatékosító szók 606. Nem azonos tárgyú összehasonlítás kötőszavai 607. Arányosító mondatok 608. Feltételes értelmű hasonlító mondatok 609. Helyhatározó kötőszók 610. Függó kérdést bevezető kötőszók 611. Viszonyszós kötőszók 612. Kihagyásos szerkezetű mellékmondatokat  bevezető kötőszók: a come 613. Egyéb kötőszók 614. Nem az alanyra vonatkozó kihagyásos szerkezetű mellékmondatok 615. Alárendelt mondatok összekapcsolása 616. A che kötőszó megismétlődése 617. A második che elmarad 618. Quindi vagy más határozószó kitétele 619. Ma esetében a che kitétele kötelező 620. A jelzői mondatokat bevezető che kötőszó 621. Che megismétlése az ellentétes tartalmú jelzői mollékmondatokban 622. Cui megismétlése 623. Che ismétlése más kötőszók helyett 624. Che helyett csak e 625. Határozói kötőszók nem ismétlődnek 626. Kötőszó megismétlése nyomaték kedvéért 627. Se kötőszó megismétlése 628. Se mint a függő kérdő mellékmondat kötőszava 629.

 

X. IGENEVEK p. 443

Főnévi igenév; főnévi igenév mint főnév 630. Mint alany 631. Ragozott állítmány helyett 632. Elbeszélő főnévi igenév 633. Főnévi igenév ecco utan 634. Modbeli segédigék utan 635. Accusativo con l'infinito 636. Főnévi igenév a függő kérdésben 637. Jelzős mellékmondatokban 638. Alárendelt főnévi igenév: viszonyszo nélkül 639. A viszonyszoval 640. Di viszonyszoval 641. Da viszonyszoval 642. Per viszonyszoval 643. Pur di 644. Onde 645. Per okhatározoi mellékmondatot rövidit 646. Dopo, prima di, fino (sino) a, in + főnévi igenév 647. A patto di, a meno di, a condizione di 648. A + főnévi igenév 649. Senza + főnévi igenév 650.A jelen idejű melléknévi igenév 651. Jelzői mellékmondatot rövidít 652. A jelen idejű melléknévi igenév az ujsagok nyelvében 653. A mult ideju melléknévi igenév 654. Jelzői mellékmondatot rövidít 655. Onállo előfordulása 656. Külön alannyal állo mult idejű melléknévi igenév 657. Viszonyszoval 658. A. határozoi igenév (gerundio) 659. Modhatározoi és eszközhatározoi szerepkörben 660. Időhatározoi szerepkörben 661. Okhatározoi szerepkorben 662. Megengedő mondati szerepkörben 663. Független határozoi igenév 664.

 

XI. AZ INDULATSZÓK ÉS A HANGFESTő SZÓK p. 466

 

önnálló indulatszók 665-666. Különfele szófajokkal kepzett indulatszók 667. Indulat aláfestése ismétléssel 668. Hangfestő szók 669.

XII. A SZÓREND p. 469

Az alapvető szórend 670. Alany és állítmány sorrendeseréje 671. Óhajtó mondatok szórendje 672. Elbeszélésben, leírásban 673. A tárgy helye a mondatban 674. Kiemelt tárgy 675. Az összetett állítmány névszói elemének helye 676. Szubjektív jellegű
szórend 677. Affektív határozószók elhelyezkedése. 678. A múlt idejű melléknévi igenévvel kapcsolatos szórend 679. összetartozó szintagmák szétválasztása 680.

XIII. HELYESIRÁSI KÉRDÉSEK p. 473
Az ékezetek 681. Az írásjelek 682. A vessző használata 683. Ingadozás a használatában 684. A vessző használata che előtt 685. Nagy kezdőbetű 686. A szavak elválasztása 687. Az összeírás 688.

BIBLIOGRÁFIA p. 480

A PÉLDÁKHOZ FELHASZNÁLT IRODALOM p. 482

 

TÁRGYMUTATÓ p. 485

TARTALOMJEGYZÉK p. 493